Beszámoló a Társaság IV. Bálint-csoport Hétvégéjéről

Dr. Erdős Judit

 Szubjektív beszámoló a  Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság konferenciájáról

2014 május 23-25. között került sor a Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság rendes éves konferenciájára és közgyűlésére Érden, a Ciszterci Kolostor falai között.

A két világ találkozása: a szigorú rendben élő apácák, akik némaságban, fegyelmezetten, szigorú keretek között dolgoznak és szolgálnak; a másik oldalon pedig  a Bálint Társaság  világa a spontaneitásra, az érzelmek és gondolatok szabad áramlására és kimondására alapuló életszemlélete, már ez a találkozás megalapozta a hétvége folyamatosan különböző két pólus között feszülő, izgalmas dinamikáját.

A délutáni Dr. Csabai Márta: Érzelem-szabályozás és kiégés-prevenció című, a szegedi egyetem Pszichológiai Intézet kutatásain alapuló,  gondolatébresztő előadás az orvosok kiégését feltérképező munka megdöbbentő adatokat szolgál arról a jelenségről, hogy  az orvosoknak milyen magas százaléka nem választaná ismét az orvosi pályát, ha újra kezdhetné az életét, de legalábbis alaposabban megfontolna a választást.  A pályán eltöltött évekkel korrelálva drasztikusan csökken a hatékonyság érzése. A tudományos igénnyel összeállított előadás meggyőzően, kristálytiszta érvekkel bizonyította a kiégést megelőző erőfeszítések szükségességét.

Ezután az elméleti megközelítés, bemelegítés után rögtön gyakorlati lépeseket tettünk: Bálint- csoportba ültünk.

Elsőként szóba került egy új forma, ami a szupervíziós segítőcsoport új munkamódszere lehet: az   Integratív kazuisztika nevet viseli. Dr. Harrach Andor es Dr.  Dobó Kata kettős vezetésével kaptunk képet egy Németországból hozott módszerről. Ez az uexküll-i pszichoszomatikus iskola által kidolgozott, a problémát a kötött kérdéssoron következetesen végigmenő feldolgozásmód közel áll a protokoll kivizsgálási és gyógyító lépeseket ismerő és használó orvostársadalomnak.

A különböző módszerű csoport elemzésével  óhatatlanul felvetődött a különböző módszer kívánta különböző vezetési stílus es ennek egyenes következményeként a csoport vezetésének kompetencia-kérdése. Mikor túl sok, mikor túl kevés a vezető beavatkozása a csoportfolyamatba?

A csoportba hozott problémák érdekesen alakultak az időben, mintegy visszafelé követve az emberi élet állomásait. Az első nap rögtön egy iskolás gyermek problémáján elmélkedtünk, a következő egy folyamatosan hányó lány problémája volt, akinek az volt a fantáziája, hogy terhes. Következő lépesben azt jártuk körül, hogy milyen fantasztikus aranybánya a Dr. Harmathy Éva által tökéletesen dokumentált  többalkalmas  Bálint-csoport azokkal a  nővérekkel,  akik a terhesség megtartásáról vagy elvethetőségéről döntenek. És mint utolsóként megjelenő probléma egy impotens férfi  terápiájának szupervíziója volt mintegy feltéve a legelső és egyben legutolsó kérdést, hogy létre jön-e a megtermékenyülés egyáltalán vagy nem?

Nem tudom, sikerült-e képet adnom a hihetetlen lendületű, mély folyamatokat magába foglaló három napról. Ahol  olyan kérdéseken gondolkodtunk, hogy vajon milyen áldott állapot az, amikor az orvos békességgel tudja a halálba elkísérni a beteget? Vajon kint üljünk-e a kora nyári melegben a madárdalban, vagy bent a szobában magunkra koncentrálva? Vajon, ha valaki úgy jellemzi  a beteget, hogy tészta, akkor főtt vagy kelt tésztára gondoljunk, ami majd megkel és ki lehet sütni? Vajon mit mutat  az organogram? Fontos-e, hogy szerepeljen kliens is a történetben, vagy foglalkozhat-e a csoport ”csak” személyes problémával?

Meséljek még? Az intim mozizásról, amikor végigkuncogtuk a Szerelempatak című filmet, mindezt Takler borral fűszerezve? Az apácáról, aki a kifogástalanul kikeményített fityulájával és hihetetlen kedvességével várt minket minden étkezés alkalmával?

Kifogyhatatlan a mesélni való. Úgyhogy legjobb, ha legközelebb (2015 május 29-31.) Te is eljössz, hogy jól “megbálintozhassunk” Téged is!

 

Vályi Gábor

 ÚJ

Újra eltelt egy év, újra Bálint-csoport Hétvége – ez már a IV. – volt május 23-25.-én.

A helyszín nem volt új; Érden, a Ciszterci Kolostorban voltunk.

Sem sajnos, sem hurrá: 19-en vettünk részt a Hétvége programjában.

A hangulat jó volt végig, a szakmai munkára jutott idő, s a személyes beszélgetésekre szívesen vállalkoztak az egymással ritkábban találkozó résztvevők.

A három szakmai nap programját keretbe foglalta az új módszer, az Integratív kazuisztika megismerése, csoportmunkában való “próbája” és a módszertani elemezgetése.

Erről mindjárt, később bővebben, most a “hagyományos” programrészekről számolok be.

A péntek délutáni programnyitást követően minden résztvevő kinyomtatva megkapta az Integratív kazuisztika módszer kérdéseit. A programnyitó nagycsoport e kérdésekkel dolgozott, értelmeztük a kérdéseket.

Már a program elejétől velünk dolgozott dr. Csabai Márta egyetemi tanár, aki a délután előadója volt. Érzelemszabályozás és kiégés-prevenció. Hogyan segít a csoport? című előadása, s az azt követő szakmai beszélgetés adta meg az alaphangot a Hétvégre; az előadás egyes megállapításaira, az ismertetett vizsgálatok eredményeire többször hivatkoztunk a beszélgetésekben.

Szokás szerint péntek este, szombaton, s vasárnap is voltak kiscsoportok.

Szokás szerint péntek este, szombaton is voltak esti programok; ezek nem nélkülözték a szakmai tartalmakat sem.

S most érdemes visszatérni az új módszerre!

Új helyzetben került sor az új módszer demonstrálására.

Szombaton, a reggeliző asztalnál döntöttük el, hogy a napi program az Integratív kazuisztika csoportbemutatásával kezdődik, utána pedig módszertani nagycsoportban megbeszéltük a csoportmunka tapasztalatait mind a négy oldalról (belső kör, külső kör, csoportvezetés, módszer).

Az új módszer demonstrálása kedvező szakmai fogadtatásra talált; a módszer, s referált eset feldolgozása senkit nem hagyott megszólalás nélkül. Izgalmas és tartalmas 150 perc volt!

Új helyzetnek tekinthető, hogy a Társaság éves közgyűlése is a Hétvége programjába illeszkedett. A közgyűlésen a vezetőség beszámolt a munkájáról, majd vezetőségválasztás következett.

A közgyűlés színe volt az, amikor dr. Eörsi Dániel vezetőségi tag javaslatára a tagság elfogadta, hogy a jövőben lesznek a Társaságnak örökös tagjai; ők azok a meghatározó személyek, szakemberek, akik a Bálint-mozgalmat elméletben és gyakorlatban is vitték előre.

Vasárnap is új helyzetek álltak elő.

Mindkét szakmai-érzelmi megnyilvánulást a résztvevők csoportmunkában tudták kézben – csoportban – tartani, s a személyes, spontán esetreferálás szakmailag tartalmas megoldások felé mutatott.

Hát persze, hogy a vasárnapi közös ebéd előtt még jutott idő “hagyományos” Bálint-csoportra, s annak módszertani, tartalmi elemzésére is.

S még egy “új”! Jövőre, 2015-ben május 29-31. között lesz az V. Bálint-csoport Hétvége; újra találkozunk.