Alapszabály

EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

 a 2016. június 4. napján történt módosítással egységes szerkezetben

I.

1. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
2. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
3. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
4. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
5. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 II.

AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE, CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

1. Az egyesület neve:
Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság


2. Az egyesület székhelye:
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. 20. em., titkárság


3. Az egyesület célja, tevékenysége:
A pszichoszomatikus szemléletmód terjesztése, kutatása, fejlesztése, az orvos – beteg, illetve segítő – kliens kapcsolatának, mint terápiás tényezőnek alkalmazása Bálint Mihály szellemében. A Bálint-csoport módszer terjesztése a segítő szakmákban.
Ennek érdekében elméleti és gyakorlati tevékenységet folytat, képzési, továbbképzési, kutatási feladatokat valósít meg. A képzésben részesülteknek tanúsítványt ad, kiadványokat jelentet meg, tudományos összejöveteleket szervez, szakmai kérdésekben állást foglal, véleményt ad. Hasonló érdeklődésű hazai és külföldi társaságokkal vagy szervezetekkel kapcsolatokat tart fönn.
Az Egyesület a MAOTE és az MPT közös Pszichoszomatikus Szekciója – amely eredetileg a MAOTE dr.Juhász Pál és dr.Király Piroska által alapított Pszichoszomatikus Munkacsoportja volt – folytatójának tekinti magát.

 

       III.

TAGDÍJ

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 6000,- Ft (nyugdíjasoknak, illetve nappali tagozatos diákoknak 3000.- Ft), amelyet a nyilvántartásba vételt követően legkésőbb minden év június 1. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év június 1. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. Tárgyév június 1. napját követően a tagdíjat nem fizető egyesületi tagot e-mailben értesítjük, és fizetésre felszólítjuk. Az éves tagdíj befizetésének végső határideje tárgyév december 1. napja.
Az egyesület örökös tagjai a tagdíjfizetés alól mentesülnek.

A hozzájárulás mértékét a vezetőség évente jogosult felülvizsgálni és meghatározni.

 

IV.

A TAGSÁG

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, aki írásban kéri felvételét az Egyesületbe, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja, az Egyesület céljainak elérését saját tevékenységével is előremozdítja, és vállalja a tagdíjat rendszeres megfizetését.

  1. A tagsági jogviszony keletkezése

 Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az egyesület megalakulását követően a belépési nyilatkozatnak a vezetőség által történő elfoga­dásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot a vezetőséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szava­zással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

  1. A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a) A tag kilépésével.
b.) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c) A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület vezetőségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának a vezetőséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. A vezetőség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

            Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően a vezetőség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. 
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a vezetőség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a vezetőség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

  1. A tagsági jogviszony szüneteltetése

A tagsági jogviszony szüneteltetésére az egyesületi tagoknak, indokolt esetben (pl. hosszabb külföldi tartózkodás, tartós egyéb elfoglaltság, gyermekvállalás stb.), erre vonatkozó írásban vagy elektronikusan benyújtott kérelmének pozitív elbírálása esetén van lehetősége. A kérelem elbírálása a vezetőség feladata. 

  1. A tagok jogai 
  1. Az egyesület tagja jogosult: 
    a) az egyesület tevékenységében részt venni
    b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
    c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni d) az egyesület irataiba betekintetni

    e) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

  1. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

  1. A tagok kötelezettségei 

Az egyesület tagja:
a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá
vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

V.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

1. Az egyesület szervei:
a) Közgyűlés
b) Vezetőség

 Közgyűlés 

  1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve. 
  1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása,
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni
helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető
tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját
tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni
kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a
hatáskörébe utal. 

  1. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés összehívását bármely tag kérheti. Ha ezt a tagok 40% – a kéri – amit írásban kell bejelenteni – az összehívás kötelező. Ebben az esetben, ha azt az elnök 30 napon belül nem hívja össze, akkor a közgyűlés összehívására bármelyik tag jogosult. 
  1. A közgyűlést a vezetőség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére, vagy a meghívóban jelzett egyéb helyre hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). 
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozat­kép­telensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
            A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

            A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a vezetősségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. A vezetőség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

            Ha a vezetőség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. 

  1. A vezetőség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha 

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 

  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 
  1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. 
  1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

  1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi
személyterhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem
tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;     vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

  1. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 
  1. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. 

Vezetőség 

  1. A vezetőség az egyesület 5 vezetőségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 
  1. A vezetőség tagjait a közgyűlés titkos szavazással választja 3 év határozott időtartamra.

            Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához v
szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok
bekövetkeztével. 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. Az egyesület vezető tisztségviselői az egyesület elnöke és a vezetőség tagjai:
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök és a pénztáros látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
A bankszámla feletti rendelkezésre ugyancsak az elnök és a pénztáros jogosult önálló aláírással.
Az elnök mind a képviselet, mind a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében – akadályoztatása esetén – meghatalmazást adhat a vezetőség valamely tagjának.
Az elnök a képviselet mellett reprezentálja a társaságot, végrehajtja, illetve végrehajtatja a közgyűlés és a Vezetőség határozatait és utasításait.
A vezetőség a tagjai közül pénztárost választ, akinek a feladata évente egy alkalommal beszámolni a társaság pénzügyi helyzetéről, de bármely tag kérésére is köteles felvilágosítást adni a pénztár egyenlegéről.

  1. A vezetőség hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f) a vezetőség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h) a tagság nyilvántartása;
i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és
annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l) a tag felvételéről való döntés.
m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

  1. A vezetőség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. A vezetőségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
        A vezetőségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az     
       elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a     
        meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a tagok az   

       álláspontjukat kialakíthassák. 

  1. A vezetőség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A vezetőség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott vezetőségi tagok több mint a fele jelen van.
        A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
              a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem
tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló

kapcsolatban  áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

  1. A vezetőség határozatait a vezetőségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. 

VI. 

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA:

Az egyesületi vagyon a tagdíjakból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, illetve gazdasági vállalkozási tevékenység nyereségéből tevődik össze.

Az Egyesület a tartozásaiért, illetve gazdasági vállalkozási tevékenységéért teljes vagyonával felel, de a tagok magánvagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület a költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Vezetőség terjeszt a közgyűlés elé elfogadásra. A közgyűlés fogadja el az előző évi gazdálkodás mérlegét is, minimum kétharmados többséggel. 

VII.

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK:

1. Helytállás a jogi személy tartozásaiért
a) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.
b) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.

2. A vezető tisztségviselő felelőssége
a) A vezető tisztségviselők az ügyvezetési tevékenységük során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

b) Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

VIII.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

  1. Jogutódlással történő megszűnés

Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

  1. A jogutód nélküli megszűnés okai

Az egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

   3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

IX.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Alaptörvény, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXXI. tv. rendelkezései az irányadóak.

 

Budapest, 2016. június 4.

Képviselő

                                                                   IGAZOLÁS

Alulírott képviselő mint a változás bejegyzés kérelmezője igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel – az alapszabály – módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat kiemelt rendelkezései tartalmazzák az alapszabály módosítását.

                       

                        Képviselő

tanú 1 (név):
lakhely:
szig. szám.:
………………………………………………………………..
            tanú aláírása
tanú 2 (név):
lakhely:
szig. szám.:
………………………………………………………………..
            tanú aláírása